Dr. Horváth József
Debreceni Ügyvéd

06-20-551-6284 adasveteliugyved@gmail.com

Társasház alapítása

A társasház alapítása a törvényben meghatározott eljárás során történik.

Alapítás

  • Társasházat alapítani már fennálló épületre, valamint felépítendő épületre is lehet alapítani, a feltétel annyi, hogy legyen legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség.
  • A felépítendő épület esetén: földrészlet tulajdonosa/valamennyi tulajdonostárs az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja + előzetes alapítás tényének bejegyzését kérik a földrészlet tulajdoni lapjára az illetékes földhivataltól.
  • Az épület felépülése után a társasház bejegyzése iránti kérelmet kell előterjeszteni az illetékes földhivatalhoz azzal, hogy ha a felépült építmény nem egyezik az alapító okiratban foglaltakkal, akkor azt módosítani szükséges.
  • A társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, valamint a szervezeti- és működési szabályzatot is az illetékes földhivatal részére.

Alapító okirat

  • A társasház létrehozásához alapító okiratra van szükség.
  • Az alapító okiratban – melyet valamennyi tulajdonostárs, vagy egyszemélyi alapító is létrehozhat – szerepelnie kell a kifejezett alapítási elhatározásnak, valamint az alábbi tartalmi elemeket kell meghatározni:
    • a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
    • a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
    • a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
    • az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
    • a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.

Közgyűlés

  • Az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül alakuló közgyűlést kell tartani, melyet bármely tulajdonostárs, vagy az építtető hív össze.
  • Az alakuló közgyűlés határoz a közös képviselő/intézőbizottság elnöke és tagjai személyéről, számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról (szükség esetén), valamint a fizetési számla megnyitásáról.
  • Az alakuló közgyűlésen, vagy az attól számított legkésőbb 60 napon belül megtartott közgyűlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel meg kell állapítani a társasház szervezeti- és működési szabályzatát (SZMSZ).
  • Az SZMSZ-ben kell megállapítani a társasházközösség szerveit, hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, valamint a közös költség viselésének szabályait.

Adatok az alapításhoz

  • Ügyvédként a társasház alapítási eljárásához, az alapító okirat elkészítéséhez az alábbi adatokra van szükségem:
    • helyrajzi szám
    • társasházi alaprajz
    • építési engedély
    • használatbavételi engedély
    • épületfeltüntetési vázrajz
    • a tulajdonosok személyes adatai
    • a társasház neve

Egyéb szerződések

Bérleti szerződés

  • Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.
  • Ha a bérelt dolog lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség, és az olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, a bérlő a szerződést felmondhatja akkor is, ha erről a tényről a szerződés megkötésekor vagy a dolog birtokbavételének időpontjában tudott vagy tudnia kellett.
  • A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot. Ha a bérlő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, a bérbeadó felmondhatja a szerződést.
  • Ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul alakította át, a bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
  • A dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli.
  • A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha azokat a bérbeadó nem végzi el.
  • A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. Ha a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes.
  • A bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.

Tartási szerződés

  • Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
  • A tartási szerződést írásba kell foglalni.
  • A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére.
  • A szerződés megszűnik a tartásra jogosult halálával.
  • Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.
  • A tartásra kötelezett szerződésszegése esetén a tartásra jogosult a tartásra kötelezett által adott biztosítékból vagy tartási jog bejegyzése esetén az ingatlanból kielégítést kereshet.
  • A bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel - indokolatlan.
  • Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól módosítását életjáradéki szerződéssé.
  • Ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.

Házassági vagyonjogi szerződés

  • A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
  • Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
  • A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.
  • Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek.
  • A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
  • A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
  • A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik.
  • A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
  • A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.

Haszonbérleti szerződés

  • Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.
  • A haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni.
  • Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.
  • A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli.
  • A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli.
  • A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.
  • A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni.
  • A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni.
  • A haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést.